Magántanulók egy ökotanya-szövetségben – kérdések és válaszok (SZÖSZ)

Feltett kérdések (többek között):

– mit tesz lehetővé a magyar szabályzat, ha magántanulóként szeretnénk nevelni a gyermekünket?
– mennyiben jó a gyermeknek, ha nem pedagógus képzettségű emberek nevelik?
– miből állt a gyakorlati “képzés” ebben a magántanulói csoportban?
– mennyire kell, összhangban lennie a leadott tananyagnak a Nemzeti Alaptantervvel?
– hogy készültek fel a “tanárok”, mennyire voltak összehangolva az oktatási módszerek?
– milyen módon lehet megpróbálni elérni, hogy ne keljen a gyermeket ovodába se adni?
– hány tarntárgy oktatását tudja egy szülő reálisan bevállalni?
– milyen radikálisabb megoldás van, mint egy klasszikus magántanulói csoport?

—

Az önellátásra törekvő, ökotudatos családokban az egyik legnagyobb kérdés a gyermekeink oktatása. A magyar iskolarendszertől sokan idegenkednek, mondván: életszerűtlen, túlterheli a gyermeket és a pedagógusokat, és nem készíti fel a csemetéket a rohamosan változó világunk kihívásaira.

Az egyik legismertebb és legnépszerűbb megoldás erre a magántanulói csoportok létrehozása, melyben jóval nagyobb mozgásteret kapunk arra, hogy az általunk fontosnak tartott készségeket, tudást és ismereteket adjuk át utódainknak. Hogy néz ki mindez egy önellátó, közösségi kezdeményezésben? Milyen kihívásokkal kerülnek szembe azok, akik ezzel próbálkoznak? Milyen tapasztalatok szűrhetőek le egy már megvalósult, 3 évet maga mögött tudó kezdeményezésből?

Törő Krisztina és Nagy Tamás, a Szeri Ökotanyák Szövetségében ezt az utat választották – ötödikes korában vették ki lányukat az iskolából, és oktatták egészen a középiskolai felvételig. A szükséges elméletet heti három délelőtt “leadták”, ezen kívül pedig rengeteg gyakorlati képzést építettek be az alternatív életmód minden eleméhez kapcsolódóan. Elmondásuk szerint utólag már bánják, hogy nem lépték meg mindezt korábban. Hallgasd meg te is a történetüket!

—

Érintve: vidék, fenntarthatóság, boldogság, humánökológia, ökológiai gazdálkodás, élelmiszer-önellátás, gazdálkodás, helyi gazdaság, re-lokalizáció, harmónia, tájhasználat, tudatosság, önkéntesség, civil lét, tudomány, kutatás, természetvédelem, oktatás