André Stern úgy lett mindennapjaiban sikeres ember, hogy sosem járt iskolába, jóllehet saját magát teljesen átlagos képességű személynek tartja. Érvelése az iskola nélküliség mellett rendkívül gondolatébresztő, arra legalábbis biztosan alkalmas, hogy gyanússá tegye a hallgatóban: minden úgy normális-e a gyermekkorral, az oktatással és neveléssel kapcsolatban, ahogyan azt ma normálisnak tekintjük. Remek kiindulási pont lehet ez számunkra az oktatás kérdéskörének radikális újragondolásához.