A tél a vadnövénygyűjtés szempontjából korántsem üres: ilyenkor a fókusz a fagyálló, hó alatti zöldekre, a fák kérgére, az örökzöldek tűleveleire, valamint a föld alatt raktározott energiákra (gyökerekre, gumókra) helyeződik át. Ebben a nyugalmi időszakban a megmaradt növényi részekben koncentrálódnak az értékes illóolajok, cukrok és vitaminok, amelyek fontos kiegészítői lehetnek a téli étrendnek.
Vadon termő bogyók és gyümölcsök:
- Kökény: A fagyok után megpuhult, ráncos termések ilyenkor a legédesebbek, mert a fagy hatására a csersavak lebomlanak és a keményítő cukorrá alakul.
- Csipkebogyó: A bokrokon maradt, megfagyott majd felengedett bogyók továbbra is gyűjthetők immunerősítőnek.
- Sóskaborbolya: Savanyú bogyói sokáig a cserjén maradnak, így enyhe teleken még decemberben is szedhetők.
Gyökerek és gumók (raktározott energiák):
- Csicsóka: Gumói a fagyott talajból is kiáshatók az elszáradt téli kórók alapján.
- Pongyola pitypang és Mezei katáng gyökere: A raktározott inulinban gazdag gyökerek az elszáradt maradványok alapján azonosíthatók és áshatók ki.
- Vadtorma: Karógyökere fagyálló, egész télen a földben maradhat és gyűjthető.
Téli zöldek:
- Csabaíre vérfű: Örökzöld növény, ha nem fedi hó, levelei ilyenkor is fogyaszthatók; íze ilyenkor a legkevésbé keserű.
- Tyúkhúr: A fagyos napokon is zöldell, magas C-vitamin-forrás.
- Kereklevelű repkény: Levelei szinte egész évben, így decemberben is rendelkezésre állnak.
- Pásztortáska: Fagyálló tőrózsái a hó alatt is zöldellnek.
- Kerti zsázsa: Szintén a hó alatt áttelelő salátanövény.
- Zamatos turbolya: Az ősszel kikelő hajtásai zölden telelnek át, és akár a hó alól is szedhetők.
- Salátaboglárka: Az első kora tavaszi levelei már február végén megjelenhetnek (kizárólag virágzás előtt gyűjtsük!).
- Vadhagymák (pl. kígyóhagyma): Tél végén tömegesen jelennek meg az első hajtások az erdőszéleken.
- Medvehagyma: Kifejezetten enyhe teleken február végén már kibújhatnak az első tőlevelek a nyirkos erdőkben.
Fák és gombák:
- Lucfenyő és Erdeifenyő: Friss hajtásvégeik és tűleveleik magas C-vitamin-tartalmúak, teának vagy sziruphoz kiválóak.
- Júdásfülgomba: Különösen bodzafák törzsén terem tömegesen a téli hónapokban.
- Nyírfa és Bükkfa: A belső kéreg (kambium) fenntartható mintavételezése ilyenkor is lehetséges lisztpótlónak.
Barkák és rügyek:
- Közönséges mogyoró: Sárga hím barkavirágzata már kora tavasszal, tél végén nyílik; pollenben gazdag, ehető lisztpótló.
- Nyírfa: Rügyei a tél végén már gyűjthetők.
—
Fontos szabályok a téli gyűjtéshez
- 100%-os bizonyosság: Télen a legveszélyesebb a tévesztés kockázata. Soha ne gyűjtsünk fenyőtűt, ha nem tudjuk biztosan megkülönböztetni a halálosan mérgező tiszafától (a tiszafának nincs fehér gyantacsíkja a levél fonákján).
- Kóró-alapú azonosítás: Gyökereket csak akkor ássunk ki, ha az elszáradt maradványok alapján (pl. a bojtorján horgas fészke vagy a csicsóka szára) teljes biztonsággal felismerjük a növényt.
- Téli etika: A fagyott ágak és kérgek könnyebben hasadnak, ezért fokozott óvatossággal vágjunk mintát, hogy ne okozzunk maradandó sebeket a növénynek.
- Vadállatok védelme: Ne gyűjtsük le az összes bogyót a bokrokról, mert ilyenkor ez az áttelelő fauna (pl. madarak) egyik fő táplálékforrása.
- Felszerelés: A téli gyűjtéshez réteges, vízhatlan ruházat, bakancs és éles gyökérásó vagy metszőolló szükséges. A gyűjtött zöldeket érdemes zárható vászontáskába tenni, hogy a konyhába érkezésig ne kapjanak hősokkot.