Milyen világban élünk?

Társadalmi, gazdasági és környezeti válságban élünk – közösen keressük a kiutat. Társas kapcsolataink nem működnek, magányos emberek csoportjává váltunk közösség helyett, mentális és lelki betegségekkel terhelt társadalomban, anyagi gazdagságunk ellenére. Ökoszisztémáink a pusztulás szélén, termőföldjeink terméketlenné válnak, vizeinket visszafordíthatatlanul elszennyeztük, élővilágunk változatossága és változékonysága folyamatosan csökken, miközben az ember okozta klímaváltozás egyre sűrűbb környezeti katasztrófákkal sújtja bolygónkat. A világgazdaság egyre döcögősebb növekedése csak az erőforrások végső kizsarolása mellett, több milliárd éhező, otthont nélkülöző, méltóságától megfosztott ember kárára tud folytatódni. Valami elromlott. Újszerű, alapvető kulturális és társadalmi változásokat eszközölni képes modellekre, kezdeményezésekre van szükségünk.

Számtalan irányból megvizsgálhatjuk, hogy kik lehetnek élharcosai, mozgatórugói egy ilyen változásnak. A társadalomtudósok rendre arra jutnak, hogy a városi és vidéki öko-logikus kisközösségek képesek erre – újjáépítve a társadalom alapjait hagyományosan jelentő kisközösségi hálót. Ezért e kezdeményezések léte, úttörő munkája, összekapcsolódásaik nélkülözhetetlenek az ökológiai rendszerváltozás folyamatában. Mindent összevetve elmondható, hogy kezdenek felsejleni egy párhuzamos társadalom körvonalai. Ennek a társadalomnak van mondanivalója, ha úgy tetszik, különvéleménye oktatásról és tudományról, művészetről és iparról, döntéshozatalról és önrendelkezésről, közlekedésről és közeledésről, gazdaságról és gazdagságról.

Érték-társainkkal együtt keressük az új utakat a felelősségvállalás, szolidaritás, öko-tudatosság és fenntarthatóság terén.