2026. január 17-én a Veszprém megyei Vöröstó adott otthont a SusTech projekt első helyi workshopjának, amelyet a Mindenegyüttmegy Egyesület szervezett. Az esemény tudatosan szakított a hagyományos, elméletközpontú szakmai találkozók formájával: a fókusz ezúttal a valós tapasztalatokon, a megélt helyzeteken és a mindennapi döntéseken volt.
A 17 fős, sokszínű résztvevői körben mérnökök, villamos szakemberek, hosszú ideje off-grid (szigetüzemű) módon élők, valamint a témával most ismerkedők is jelen voltak. A workshop célja egy olyan gyakorlati tudásközösség (Community of Practice) elindítása volt, ahol a fenntartható energiahasználatot nem elméleti modellek, hanem működő megoldások mentén lehet értelmezni.
Az off-grid élet emberi oldala
A nap egyik legfontosabb felismerése az volt, hogy az off-grid életmód nem csupán technikai kérdés. Legalább ennyire szól a gondolkodásmódról, a szokásokról és a felelősségvállalásról. A több mint tíz éve hálózaton kívül élő Norbert, valamint a Hideg-hegyi Menedék közösségének tagja, Balázs olyan hétköznapi helyzeteket osztottak meg, amelyek jól mutatják: az energiahasználat folyamatos tudatosságot igényel.
Kiemelt példaként többször előkerült az úgynevezett „naplemente utáni mosógépindítás” jelensége, amikor egy nagy fogyasztású eszköz rossz időzítése egy teljes esti áramkimaradást eredményezhet. E tapasztalatokból született meg a workshop egyik alapelve: az elektromos energiát akkor érdemes használni, amikor az ténylegesen termelődik.
Energiahasználati prioritások és automatizmusok
A műhelymunka egyik központi eleme az energiahasználat tudatos rangsorolása volt. A résztvevők egy ötszintű prioritási rendszert dolgoztak át, amely segít eligazodni abban, hogy egy korlátozott kapacitású rendszerben mely fogyasztók élvezzenek elsőbbséget:
- Kritikus, folyamatosan működő fogyasztók (világítás, biztonsági rendszerek)
- Alapvető elektronikai eszközök (telefon, minimális internet)
- Konyhai és kisebb háztartási eszközök
- Nagy terhelést jelentő berendezések (vízszivattyú, mosógép)
- Kényelmi fogyasztók (bojler, elektromos autó töltése)
A technikai megoldásokról élénk szakmai vita alakult ki. Egyesek az egyszerű, analóg relékkel működő rendszerek megbízhatósága mellett érveltek, míg mások komplexebb, automatizált megoldásokat mutattak be, amelyek időjárási előrejelzések alapján optimalizálják az energiafelhasználást.
Téli kihívások és akkumulátortechnológiák
A magyarországi téli időszak sajátosságai külön hangsúlyt kaptak. A bemutatott adatok szerint egy nyári időszakban napi 60 kWh energiát termelő rendszer teljesítménye ködös januári napokon akár 1 kWh alá is csökkenhet. Ennek kezelésére a résztvevők egy gyakorlati irányelvet fogalmaztak meg: az energiatároló kapacitásnak legalább három teljes nap áramtermelés nélküli működést kell biztosítania.
Az akkumulátortechnológiákról szóló beszélgetés során a modern lítium-alapú rendszerek hosszú élettartama és a hagyományos ólomakkumulátorok hidegtűrése, valamint kiszámítható lemerülési viselkedése egyaránt terítékre került.
Tudásmegosztás és közösségépítés
A workshop egyik legfontosabb eredménye a szakértők és a felhasználók közötti tudásmegosztás újragondolása volt. A résztvevők egyetértettek abban, hogy bár nem minden felhasználónak kell mély műszaki tudással rendelkeznie, az alapvető mérési és hibakeresési ismeretek elsajátítása elengedhetetlen.
A találkozó egy hosszabb távú együttműködés kezdetét is jelentette. A tervek között szerepel egy online tudásmegosztó felület, tematikus webináriumok és egy gyakorlati útmutatókat tartalmazó tudástár létrehozása. A résztvevők Vöröstóról nem csupán technikai ismeretekkel, hanem egy formálódó, elkötelezett off-grid közösség tagjaiként távoztak.
Workshop adatok
Helyszín: Vöröstó Közösségi Ház
Résztvevők száma: 17 fő
Szakmai közreműködők: Miklós (koordináció), Balázs és Gergő (automatizmusok), Pál és Norbert (off-grid rendszerek)
Technológiai fókusz: napelemes rendszerek, energiatárolás, BMS, terhelésmenedzsment
