2020-11-24

Közös vízióalkotás: Gólya – SZGK – MEGYesület – Inspi-Ráció

Kedves Olvasó!

Ez a leírás összefoglalja az eredményeit annak a 7 alkalmas, 3 hónapos folyamatnak, melyet a Gólya, A Gyüttment, és az Szgk küldöttjei valósítottak meg.

A folyamat célja az volt, hogy ezek az önmagukban is nagy dolgokat létrehozni képes szervezetek egymás mélyebb megértésével és világnézeteik egyeztetésével közelebb kerülhessenek egymáshoz, és ezáltal az együttműködéseknek és egymás segítésének újabb dimenziói nyílhassanak meg közöttük.

A folyamat sikeres volt, azt gondolom, létrehoztuk egy új szintjét a magyarországi balos és zöld mozgalmak közeledésének. Persze még mindig a teljes folyamat elején vagyunk , de az első lépést megtettük:

Egyre inkább egy nyelvet beszélünk, és azonos célok felé megyünk, azonos értékek alapján.

Három fő vonalban egyeztettük a gondolatainkat:

  • a víziónkban
  • a fogalmainkban
  • és az együttműködési lehetőségeinkben.

Ezeket látjátok most itt, reméljük egyetértetek velük, és a jövőben éltek a közös értékrendünk nyújtotta együttműködési lehetőségekkel az itt leírtakon innen és túl…

Köszönjük ha elolvassátok és kommentelitek, hiszen ez ad valódi legitimitást a munkánknak.

Szgk: Sidó Zoli , Szarvas Marci, Campbell Magor

Gyüttment: Tóth Miki, Forrai Marcsi, Vágvölgyi Pablo

Gólya: Barnabás Bori, Baroch Csabi

Mindannyiunk nevében előre is köszi az építő hozzászólásokat:

Szepesi Zsófi, a folyamat facilitátora (SzGK)

Víziónk

A világban, melyet építünk magunknak…

  • Az elmagányosodás jelensége ismeretlenné válik: az élet minden területére kiterjed a közösségi létezés, ideértve az egyéneket és a gazdasági szervezeteket is. A közösségi létezés azt jelenti, hogy közösen dolgozunk: közös munkával rendelkezünk közös erőforrások felett, közös haszonért. Eközben egymást megtartjuk, és támogatjuk az önismeretben (közös öröm, közös bánat). 
  • A globális gazdaság növekedéskényszerét meghaladjuk: a közösségalapú gazdaság olyan struktúrákat hoz létre, melyek nem kényszerítik korlátlan mennyiségi növekedésre a résztvevőket, hanem az egyének és a közösség fejlődését bátorítják. Az új típusú struktúrák része kell legyen a mostani pénzrendszer átalakítása, a tulajdon demokratizálása,és a termelés közösségi megszervezése is.
  • A Föld klímája visszatalál az egyensúlyába: a közösségalapú gazdaság ellátási láncai úgy szerveződnek meg, hogy az igényeket helyi forrásból, etikusan elégítsék ki, és növeljék a rendszer stressztűrő-gyógyuló képességét (vagyis rezilienciáját). Mindez a permakultúra etikájának megfelelően szerveződik: törődünk a Földdel, törődünk az emberekkel, és a terheket/javakat méltányosan osztjuk meg egymás között.
  •  A kizsákmányolás megszűnik: az anyag és az energia körforgása az adott közösségalapú gazdasági rendszeren belül valósul meg, a rendszer egyik elemét sem kizsákmányoló módon. A belső energiakörforgásnak köszönhetően a közösségalapú gazdaságoknak hosszabb távon nincs szüksége külső erőforrás bevonására, illetve kisajátítására.
  • A jólétre való törekvést a jóllét váltja fel: a tevékenységeink, azok eredménye, illetve az általunk létrehozott intézmények és rendszerek nem uralkodnak rajtunk, hanem azokkal harmóniában, a körülöttünk lévő természettel és emberekkel pedig szeretetben élünk. A tudat és a lélek szerves társa az anyagnak – együtt vannak egységben és egészségben.

Közös fogalmaink

  • Szeretet :

A szeretet alatt egyrészt azt az egységélményt értjük, mely során az ember egy nagyobb egész részének érzi magát, ez vonatkozhat egy másik emberre, egy közösségre, a természetre és a mindenségre is. Másrészt azt a cselekvő magatartást, amelyet ennek a nagy egésznek a részeként tanúsít, és amelynek alapfeltétele az a törekvés, hogy saját igényeit összehangolja a többi emberével és a természet korlátaival.”

  • Vezetés: 

Megfelelő koordináció nélkül nem működik a közösség. Fontos, hogy mindenki megkapja a lehetőséget egy közösségen belül a vezetői szerepre, arra kapja is meg a felhatalmazást, és a közösség segítsen mindenkit abban, hogy ezt betölthesse. A vezetés minden emberi szerveződésnek egy olyan funkciója, amely összeszervezi, összekoordinálja az együttműködést. A közösség által kontrollált felelősségteljes szolgálat. 

  • Közösség: 

A közösség az emberek egy olyan demokratikus csoportja,ami területi alapon szerveződik, a közösség által alkotható szabályai vannak, és aminek van célja. A céljából adódóan a közösség egészének, és a benne lévő egyéneknek is van egy közös öntudata. Egy ember szabadon választhatja közösségeit, és több közösség tagja is lehet egyszerre. A közösségnek biztosítania kell minden tagja szabadságát, és lehetőségét arra, hogy fejlődjön.

  • Növekedés:

A növekedés kényszere helyett az olyan fejlődésre törekszünk, amely minden egyes ember boldogságát a természeti korlátok szabta határok között optimalizálja. 

  • Helyi erőforrás: 

A vízióban szereplő fenti mondat “az igényeket helyi forrásból etikusan elégítsük ki” – ez egy alapelv, nem objektíven meghatározható dolog, hanem folyamatos törekvést kíván tőlünk, törekvés arra, hogy az egyének és közösségek igényeit a lehető legközelebbről, a lehető legkevesebb anyag és energiabefektetéssel oldjuk meg

  • Hatalom: 

Szabadon hatunk egymásra, és ezt tudatosítjuk is, azaz nyíltan, asszertívan kommunikáljuk. Az együttműködés érdekében törekszünk a minden fél számára előnyös megállapodásokra, és mindeközben szem előtt tartjuk a környezet – a közösség, a társadalom, az elképzelt ideális világ – szempontjait is. Nem nyomjuk el a másik hatását, a sajátunkat nem érvényesítjük manipulatív és/vagy agresszív módon, és nem hozzuk a másikat olyan helyzetbe, hogy ne legyen más választása. 

Közös lehetőségeink

Tetőterasz: közösségi kert + komposztbudi

Ha a Gólya tetőterasza elkészül, és lesz igény egy közösségi kert megalapítására, akkor abban a gyüttment kötelékében lévő, budapesti kiskertészek tudnának segíteni egy permakultúrás kert megtervezésében és ápolásában. 

Ezen túl a Gyüttmentnek van egy vállalkozása, ami komposztbudival foglalkozik, ebből tudna mintadarabot kihelyezni a gólya tetőteraszára, és ennek építését és használatát is meg tudná tanítani.

Gazdasegítő központ

Kisléptékű gazdálkodóknak segíteni az adminisztratív, pályázati, folyamattervezési és értékesítési feladatokban. Ehhez kell egy csomó szaktudás, ami azonban részletekben néhány szervezetnél (Kökisz, Kislépték stb.) már most is megvan. A hiányzó láncszem itt valószínűleg egy intenzív összeszervezési meló: beszélni az érintett szervezetekkel és gazdákkal, illetve tető alá hozni a projektektet úgy, h finanszírozást is találjunk neki.

Közösségi finanszírozás, mikrohitelezés egymás között 

Ez inkább közép-, hosszútávú projekt. Célja, hogy a három szervezet támogatást, segítséget tudjon egymásnak nyújtani esetleges anyagi nehézségek idején. A hitelezés szót nem annyira szeretem, mert a kamatot kihagynám belőle, de a jelenlegi pénzügyi rendszeren belül nehéz olyat kitalálni, ami ezt teljesen ki tudja küszöbölni (mert ha pl. egyik szervezet kölcsönt ad egy másiknak pénzben, az egy idő után veszít értékéből az infláció miatt …), de mégis erre törekednénk. Mindenképpen valamilyen méltányos megoldásra lenne szükség. A közösségi finanszírozáson belül el tudom képzelni, hogy segítünk egymásnak ilyen kampányok szervezésében, megvalósításában, terjesztésében (ez már a közös kommunikáció is), illetve egyes közös projektekhez így szerzünk forrást. És ide sorolnám még a pályázatokon való közös indulást, illetve az ebben egymásnak nyújtott támogatást, segítséget, tanácsadást. 

Lakhatás – lakásszövik és ökotanyák, ökologikus építkezési lehetőségek

Az Szgk lakhatás munkacsoportja az Rk-val és a Periféria központtal karöltve épp azon dolgozik, hogy hogyan lehet a lakásszövetkezeti modellt minél tágabb körben alkalmazni: hogyan lehet az infrastruktúra- és ingatlan tulajdonlást, a gondoskodási munkák elosztását közösségi alapon megszervezni. Ez a minta alkalmazható minden közösségre, ahol felnőtt emberek/háztartások/ családok akarnak együtt élni, így pl a vidéki ökoközösségekre is.

A permakultúra rendszerét és szemléletét a városi életközösségekbe bevezetni (pl: anyagkörforgás, újrahasznosítás, élelmiszerbiztonság, helyi klímastabilizálás, erdőkert) 

Közös elszámolási rendszer

Egy, az összes szervezet összes tagja számára nyilvános felület, amely magában foglalja egyrészt a szervezetek akár fizikai vagy szolgáltatásbeli, akár szellemi, tudásbeli erőforrásait, másrészt lehetőséget ad arra, hogy az egymásnak nyújtott “szívességeket” nyilvántartsuk, és ezáltal ne billenjen ki az egyensúly egyik vagy másik szervezet javára.

Lelki támogató kör, közösségfejlesztés, konfliktusfeldolgozás

Olyan online tér, ahol meghatározott időben összejöhetnek a szervezetek tagjai, hogy bizalmasan megoszthassák a problémáikat, ventillálhassanak egymásnak a szervezetükben lévő elakadásokról, konfliktusokról, nehézségekről. Az ügyben nem érintett, jószándékú megfigyelő státusza cserélődik, így nem billen el a szervezetek közötti egyensúly. Ha olyan mértéket ölt egy konfliktus, hogy szakember bevonására lenne szükség, ezt is közösen megszervezhetnék a szervezetek. Adott esetben Pablót is lehet segítségül hívni, aki jelezte, hogy szívesen segít ilyesmikben (pl. a szívességbank keretein belül).

Megosztáskommandó, közös kommunikáció (Miklós és Marcsi)

A megosztáskommandó a hasonlóan gondolkodó szervezetek, kisközösségek kommunikációs felelőseit fogja össze. Folyamatosan bővíthető, célja, hogy egy adott témát, információt gyorsan és hatékonyan meg tudjunk osztani online közösségi felületeinken, valamint tapasztalatcsere felület lehet ezen szervezetek kommunikációs felelősei számára. A megosztás önkéntes alapon történik, nem kötelező.

Tudástár

A jövőképünk megvalósítása csak tudatosság alapú közösségek által képzelhető el, azonban a tudatossághoz tudásra is szükség van. Ezt gyűjthetjük össze egy tudástárban. A komplex tudás átadását segítő tudástár és minden más tudásmegosztó folyamat azt segítheti, hogy ezek a közösségek életképesekké váljanak. A tudástár elsősorban azoknak fontos, akik már benne vannak az életmódváltásban és ehhez keresik a tudásokat. Ökológiai rendszerváltók. Ez már most aktuális, ezért az Inspi-Ráció már jelenleg is dolgozik egy közösségi tudástáron.

Két dologtól függ leginkább:

  1. A tudásgazdák bevonásától, ezen belül attól, hogy a tudásgazdák képesek értelmezhető formába önteni a tudásukat.
  2. A célcsoport online közösségbe szervezésétől (közösségi portál), hiszen akkor van értelme egy tudástárat fejleszteni, ha azt sokan és aktívan használják.

A szükséges erőforrások közül, ami szerintem most meghatározó, az a szervező kapacitás és a tudásgazdák ideje, mindkettő pénzzel megoldható. Tehát, ami leginkább előmozdíthatja most a tudástár létrejöttét, egy nagyobbacska pályázati forrás. 

A tudástárra további rétegek rakódhatnak: 

  1. A tudástár és tudásmegosztó folyamatok, alkalmak (mint a gyüttment fesztivál, vagy a nyári egyetem stb.) összekapcsolhatja azokat az embereket, akik most magányosnak érzik magukat, így közösségszervező hatása lehet.
  2. A tudástár összekapcsolhat tudásgazdákat, így a tudás, tartalom fejlesztést is elősegíti.
  3. A tudástár világszemléletet is közvetít, így meghatározó lehet egy új narratíva kialakításában.
  4. A tudástár és tudásmegosztás egy fejlesztői hálózat kialakulásához is hozzájárulhat, ami ugyanannyira fontos, mint a tudás megosztása.