2019-02-22

Alapszabály

A MINDENEGYÜTTMEGY EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Elhatározva a MindenEgyüttMegy Egyesület létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

I.

Az egyesület adatai

1. Az egyesület neve: MindenEgyüttmeGY Egyesület

2. Az egyesület rövidített elnevezése: MEGY Egyesület

3. Az egyesület székhelye: 4551 Nyíregyháza, Diák u. 60.

4. Az egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

1. Az egyesület célja:

Az egyesület célja elősegíteni komplex életmódváltást megvalósító vidéki és városi kis-közösségek létrejöttét, ezáltal elősegíteni az egész társadalom fenntarthatóságát.

Az egyesület célja a környezeti etika szempontjain alapuló életmód terjesztése, az életmódváltás szükségességét alátámasztó tudás gyűjtése és terjesztése, lehetséges alternatívák felmutatása, népszerűsítése, életmodellek elérhetővé tétele, és ezáltal az emberek jól-létének elősegítése egyéni és közösségi, mikro- és makroszinten.

Az egyesület célja az egyesület tagjainak, támogatóinak közösséggé szervezése.

Az egyesület célja fentiekhez kapcsolódó további céljai:

  • Egy összefüggő, alternatív pozitív társadalmi vízió kidolgozása társadalmi, gazdasági ökológiai és kulturális szinten
  • A környezeti etika megélésének elősegítése az ökopszichológia, teremtésvédelem, mélyökológia, permakultúra, természetazonos életmód, alternatív irányzatok és azok módszereinek terjesztésével.
  • Az alapvető társadalmi, gazdasági, ökológiai és kulturàlis változás szükségességét alátámasztó tudás terjesztése.
  • A vidék megtartó erejének növelése, a vidék fejlesztése.
  • Helyi erőforrás alapon gazdálkodó, helyi piacra termelő, a helyi gazdaságot erősítő vidéki közösségek létrejöttének ösztönzése és facilitálása.
  • Város-vidék kapcsolatának harmonizálása és fenntarthatóvá tétele.
  • Az egészséges, tiszta táplálék mindenki számára hozzáférhetővé tétele.
  • Az önkéntesség elvének terjesztése.
  • Ténylegesen meghonosítani az együttműködésen alapuló gazdaságot és társadalmi berendezkedést, mely minden szereplő számára kölcsönösen előnyös helyzetet teremt.
  • Az egyén, és ezáltal a társadalom mentális, testi és lelki egészségének javulásának elősegítése
  • Hagyományos paraszti kultúra értékeinek megőrzése, dokumentálása, továbbadása, népszerűsítése

2.        Az egyesület tevékenysége:

  • Szakmai találkozók, rendezvények, továbbképzések, tanfolyamok szervezése, megvalósítása,
  • Tudásmegosztó és kézműves foglalkozások, workshopok szervezése, megvalósítása
  • Kulturális,zenei rendezvények bálok, táncházak szervezése, megvalósítása
  • Környezeti nevelési programok, gyermek, ifjúsági és felnőtt táborok, ismeretterjesztő foglalkozások szervezése és megvalósítása,
  • Az Egyesület céljaihoz kapcsolódó rendezvényeken közreműködés,
  • Szakértői tevékenységek, előadások szervezése, megvalósítása,
  • Ökológiai építészet elveinek és módszereinek terjesztése, energiatudatos szemlélet, alternatív eszközök és megújuló energiaforrások használatának népszerűsítése, bemutatása,
  • Ökológiai  gazdálkodás elveinek, módszereinek népszerűsítése, bemutatása,
  • Hazai és külföldi szakmai információk, tapasztalatok, módszerek, tudományos eredmények közvetítése különböző kommunikációs csatornákon,
  • Regionális és országos mintaprojektek, műhelyek kidolgozása, létrehozása, támogatása
  • Oktató és szemléletformáló helyszínek, közösségi terek, önellátó gazdaságok létrehozása, támogatása,
  • Kutatási tevékenység végzése: a tudományos és a hagyományos tudás szintetizálása, elméletek és gyakorlati megvalósítási módszereik terjesztése,
  • A természetes környezetben töltött idő jótékony hatásainak kutatása, vizsgálata,
  • Tradicionális növényfajták megőrzése, a biológiai sokféleség növelése, vadon gyűjthető növények és gyógynövények használatának népszerűsítése
  • Különböző közösségek szakmai és anyagi támogatása, segítése, összefogása, meglévő kezdeményezések összekapcsolása,
  • A fent említett témákban ismeretterjesztés céljából publikációk megjelenítése, könyvfordítás,  könyvkiadás, környezeti nevelési és szemlélet-formáló média anyagok, filmek készítése,
  • Környezettudatos fogyasztói kultúra kialakításának segítése, fenntartható élet-modellek, minták, alternatív termelési és fogyasztási módok, filozófiák terjesztése a legkülönbözőbb kommunikációs csatornákon,
  • A környezet-tudatos fogyasztói kultúra kialakulása érdekében környezet-barát termékek létrehozása, gyártása, népszerűsítése és forgalmazása,
  • Az alternatív életmód megvalósításához szükséges eszközök, építmények, épületek, létrehozása, bérbeadása, forgalmazása
  • A társadalom szélesebb rétegei számára közvetlenül a természethez való újrakapcsolódást elősegítő programok kidolgozása, szervezése amely hozzájárul a mentális, testi, lelki egészség javulásához,
  • Gyakorlati útmutató kidolgozása, amely kis és közepes léptékben a természeti környezetet gyarapító élet-vitelt tesz lehetővé,
  • Együtt-működésen, megosztáson alapuló társadalmi és gazdasági berendezkedés terjesztése társadalmilag fontos célok mentén. Közösségi, szolidáris gazdasági megoldások segítése,
  • Közösségi szinten működtetett önellátó gazdaságok létrehozásának elősegítése, mely garantálja az élelmiszer biztonság, az élelmiszer-önrendelkezés feletti ellenőrzés visszaszerzését,
  • Kiskertek, erdőkertek tervezése, létrehozása egyének, családok, szervezetek számára
  • Az ökológiai irányelvek alapján kivitelezett infrastruktúra létrehozása és fejlesztése, a saját rendezvényeinket kiszolgálandó eszközök létrehozása, bérbeadása,
  • Partnerségek kialakítása tevékenységeink megvalósítása érdekében (civil szervezetekkel, egyénekkel, közösségekkel, közösségi vállalkozásokkal),
  • Pályázatok, cél szerinti juttatási modellek kidolgozása hazai és nemzetközi szinten.
  • Tanácsadói szolgáltatás a felsorolt tevékenységeink kapcsán.

Az egyesület céljainak elérése érdekében más szervezeteket, intézményeket, alapítványokat, kezdeményezéseket támogathat. A támogatást pályázathoz kötheti, feltételeit és módját maga határozza meg. Az Egyesület céljai elérése érdekében együttműködik hazai és külföldi partnerszervezetekkel, programjaihoz szükséges forrást szponzorok bevonásával éri el regionális, országos és nemzetközi pályázói alapok segítségével.

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

IV.

Tagdíj

1. Az egyesület rendes tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 5.000,- Ft, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 31. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő rendes tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 31. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

V.

A tagság

1. Az egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja. Az egyesület alapító tagjai rendes tagok. Az egyesület pártoló tagja lehet minden olyan természetes személy, illetve jogi személy, aki/amely támogatja az Egyesület célját és rendeltetését, aki belépési nyilatkozatban illetve amely az Egyesülettel kötött megállapodásban az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint a tagsági viszonyból eredő kötelezettségének teljesítését, így különösen az Egyesületi célok megvalósításának anyagi támogatását vagyoni hozzájárulással vállalja.

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot két tag ajánlásával együtt az elnökséghez kell írásban benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

1. A tagsági jogviszony megszűnik:

a./ A tag kilépésével.

b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

c./ A tag kizárásával.

2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

VIII.

A tagok jogai

1. Az egyesület rendes tagja jogosult:

a./ az egyesület tevékenységében részt venni

b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

d./ az egyesület irataiba betekintetni

e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn

f./ az egyesület vagyontárgyait használni, az Elnök által meghatározott keretek között

A rendes tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult rendes tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

2. Az egyesület pártoló tagja jogosult:

a./személyesen – jogi személy a képviselője útján – tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület Közgyűlésén, rendezvényein, azonban szavazati joga nincs és tisztségre nem választható,

b./javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban,

c./a vonatkozó feltételek teljesítése esetén igénybe veheti a rendes tagokat megillető szolgáltatásokat, valamint élhet az Egyesület külső kapcsolatrendszeréből fakadó lehetőségekkel,

d./külön megállapodás alapján – az általa vállalt vagyoni hozzájárulással arányosan – részesülhet az Egyesület által nyújtott kedvezményekben.

IX.

A tagok kötelezettségei

1. Az egyesület rendes tagja:

a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

b./Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

2. Az egyesület pártoló tagjának kötelezettségei:

a./ az Egyesület Alapszabályának betartása, illetve betartatása, továbbá a pártoló tag nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét,

b./ az Egyesület népszerűsítése, hagyományainak ápolása,

c./ a vállalt hozzájárulás megfizetése.

X.

Az egyesület szervei

1.       Az egyesület szervei:

a./ Közgyűlés

b./ Elnökség

A Közgyűlés

2. A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.

3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;

d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;

e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

5. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a rendes tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult rendes tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

        A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a rendes tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a rendes tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

6. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

9. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

a) az egyesület nevét és székhelyét;

b) a közgyűlés helyét és idejét;

c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;

d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;

e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

10. A rendes tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

11. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

.

Elnökség

13. Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

14. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

15. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki  közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

16.      Az egyesület vezető tisztségviselői:

Az egyesület elnöke:

  • Csatlós Regina

Az elnökség további tagjai:

– Harazin Dorottya

– Tóth Miklós

Az egyesület törvényes képviseletének ellátására mindhárom elnökségi tagjogosult.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme mindhárom elnökségi tag esetében: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja mindhárom elnökségi tag esetében: önálló.

17. Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h./ a tagság nyilvántartása;

i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

l./ a tag felvételéről való döntés.

m/döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

18.     Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

19.   Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f)      aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

20. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

XI.

Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Budapest, 2017. március 9.